A MINŐSÉG ELISMERÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A FINANSZÍROZÁSI SZERZŐDÉSEKBEN

Pöőr Lenke, Országos Egészségbiztosítási Pénztár

A program szerint a jogszabályi előkészületeket bemutató nyitó előadást Dérer István (Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgató) tartotta volna, azonban pár nappal korábbi sportbalesete ezt nem tette lehetővé. A helyettesítésre – erre a konferencia napján felkérést kapó – Pöőr Lenke (Országos Egészségbiztosítási Pénztár, projektvezető-helyettes) vállalkozott.

Az előadás kitért arra, hogy átalakul a finanszírozási szerződéskötések rendszere. A szerződéskötési kényszer oldódik, a megalakuló regionális egészségbiztosítási pénztárak jogosítványokat kapnak a szolgáltatások megvásárlásához. Átláthatóbbá válik az egészségügyi technológiák ki és befogadása. Egyszerűsödnek az ügyviteli folyamatok, amiben jelentős segítséget ad majd a fejlesztés alatt álló új informatikai rendszer. Cél, hogy egy adatot csak egyszer kelljen a szolgáltatónak jelentenie. Ezzel ki lehet küszöbölni a párhuzamosságokat és javítani lehet az adatszolgáltatási fegyelmet is. Várhatóan felére csökken a szerződéses garnitúra, de hasznos adattartalma több lesz. A Parlamentben a konferencia másnapján nyilvános vitára bocsátott törvénytervezet tartalmazza, hogy egy adott szolgáltatásra vonatkozó szerződés felbontható, ha a szolgáltató az ellátást nem a finanszírozási protokollok szerint végzi. Ekkor egy másik szolgáltató – ahol erre a feltételek rendelkezésre állnak – kapja meg a feladatot. Előkészítés alatt áll az általános finanszírozási szerződés (ÁSZF) tartalmi szempontjainak kidolgozása is. Ez tervek szerint +/- 1-10%-os eltérítést alkalmazhat a térítés összegében, a még kidolgozás alatt álló minőségi kritériumok szerinti eredmények alapján. A tervezet várhatóan jövő év elején készül el.

AZ EMKI SZEREPE A MINŐSÉG MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE SORÁN A HAZAI EGÉSZSÉGÜGYBEN

Margitai Barnabás, Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI)

Margitai Barnabás, az idén márciusban életre hívott Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet (EMKI) főigazgatója hangsúlyozta, nehéz feladat a szolgáltatók minősítése. Mérni lehet többek között az ellátás biztonságát, minőségét, hatékonyságát. A mérés fókusza lehet a folyamatok mérése, a helyes gyakorlat igazolása, stb. Lehet időszakosan végezni a helyszínen, vagy folyamatosan, az adatgyűjtési rendszerekre támaszkodva. Az EMKI Minőségfejlesztési Igazgatósága számos területen kíván tevékenységet kifejteni. Támogatják a standardok, indikátorok, szakmai irányelvek fejlesztését, a klinikai auditok végzését. Fontos feladatuk a kórházi akkreditációs rendszer előkészítése és majdani megvalósítása. Kiemelte, hogy csupán a szakmai és tárgyi minimumfeltételek teljesülése nem jelent garanciát az ellátás minőségére és biztonságára. Szükséges olyan egyértelmű és reális, akkreditált standard rendszer kidolgozása, amely alapján megítélhető a szakmai ellátás minősége és biztonságos volta, ami leírja és szabályozza a beteg-utakat az ellátási szintek között is, és ami garanciát jelent a minőségi szolgáltatás vásárlásához is.

A SZAKFELÜGYELETI MUNKA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓLÓK MUNKÁJÁNAK SZAKMAI SZÍNVONALÁRA

Brunner Péter dr., Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ

Az Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ főigazgatója, Brunner Péter a szakfelügyeleti munka jelentőségéről beszélt. A minőségfelügyeleti rendszer ma Magyarországon roppant komplex képet mutat, de minden szereplőnek saját egyértelmű feladata van. A minőségfelügyelet a struktúra – folyamat – eredmény hármas mindene elemére kiterjed. Az ÁNTSZ struktúrára vonatkozó vizsgálata során többek között helyszíni ellenőrzéseket végez, és felülvizsgálja a minimumfeltételek teljesülését. A folyamat elemek között kiemelt szerepe van a klinikai auditoknak, amelyek hét szakmában már zajlanak, másik három téma előkészítés alatt áll. Az ellátási eredményeket számos testület gyűjti, különböző eljárásokon keresztül. Összefoglalásként elhangzott, hogy a jövőben mindenképpen szükséges az egységes, a társintézmények szoros együttműködésével létrejövő ágazati minőségfejlesztési rendszer kialakítása. A minőségügyi, indikátorfejlesztési, értékelési módszereket egységesíteni kell, törekedni kell a hitelességre, pontosságra.

KEREKASZTAL MEGBESZÉLÉS

moderátor: Belicza Éva dr., SE EMK; résztvevők: Pöőr Lenke OEP, Kullmann Lajos, MKSZ, Margitai Barnabás, EMKI; Brunner Péter dr. OSZMK, Marschalkó Izabella dr., EüM, Szege Zoltán, EüM

A kerekasztal megbeszélésen több különböző téma is felszínre került. A Magyar Kórházszövetség képviseletében Kullmann Lajos elmondta, hogy minden elvárás teljesítésének gátja a humán erőforrás hiány egyre növekvő mértéke. Bár szó van közmunkások alkalmazásáról, ez gondos előkészítést igényel. Másrészről a jelenlegi munkatársak sem mindig képesek a feladatukat megfelelő szinten ellátni. Kullmann Lajos bemutatta, hogy az Amerikai Kórházszövetség kidolgozta és a napokban közzétette az értékalapú szolgáltatásvásárlás öt alapelvét. Ezek közül leginkább a pozitív motiváció szükségességét és a nemkívánatos hatások elkerülését hangsúlyozta.

Rapi Katalin főigazgató helyettes asszony hozzászólásában kiemelte, hogy az eddigi szabályozási rendszerben is voltak már olyan elemek, amelyek a minőségi szolgáltatásvásárlás irányában mutattak, mint pl. az elvárt minimális éves esetszám néhány műtétes csoportban. A kritériumok egy része, amelyektől nem lehet eltérni, jogszabályi szinten kerül meghatározásra, mások a szerződésekben jelennek meg. A részletes szabályozás megalkotásáig számos szakmai egyeztetés lesz, amelynek első állomása ez az konferencia.

Szege Zoltán hangsúlyozta a 2010-ig szóló informatikai stratégia jelentőségét, a közhiteles nyilvántartások elkészültét és az e-taj kártya megjelenését.

A hallgatóság közül Nagy Sándor, a győri Petz Aladár kórház minőségbiztosítási igazgatóhelyettese felvetette, hogy a jelenlegi TVK rendszer átalakítása nélkül a minőségre való törekvés irreális. Marschalkó Izabella válaszában jelezte, hogy folyamatban van a rendszer átgondolása, de döntés még nincs.

Udvardi Szilvia (Szent Imre Kórház) hangsúlyozta, hogy nagy szükség lenne a helyesen megalkotott szakmai irányelvekre. Margitai Barnabás elmondta, hogy jelenleg 30 új protokoll van fejlesztés, 20 régi felújítás alatt. Nékám Kristóf professzor felhívta a döntéshozók figyelmét arra, hogy néhány kisebb szakmában jelenleg is szűkek a kapacitások, ezek esetleges bezárása a törvényi elvárások nem teljesülése miatt ellátatlansághoz vezethet. A Pécsi Egyetem munkatársától érkezett kérdés arra irányult, a laboratóriumok akkreditált státusza jelenthet-e majd előnyt. Marschalkó Izabella hangsúlyozta, hogy a kapacitásokat nem megfelelőség esetén nem szüntetik meg, hanem áthelyezik az elvárt minőséget nyújtó szolgáltatóhoz, és jelezte, az akkreditáció megszerzése valódi előnyt jelenthet.

Dobos Éva (Szegedi Egyetem) javasolta, hogy a 10%-os eltérítés helyett kötelezzék továbbképzésre a minőségi kritériumokat nem teljesítő szolgáltatatókat. Horváth Galina (Kaposvár) a nosocomiális surveillance-ok fontosságát hangsúlyozta, a minőségi kritériumokba való beépítését ajánlva. Brunner Péter egyetértett a felszólalóval, a végzett auditok során jelentős problémákat tapasztalnak maguk is ezen a területen Magyarországon. Belicza Éva felajánlotta, hogy a Betegbiztonsági Klub második ülésén, (várhatóan februárban) ez a téma kerüljön napirendre.

SZAKMAI PROGRAM, ELŐADÁSOK

A Szakmai Program három szekciójában összesen 13 előadás hangzott el. Az előadások csak a regisztrált résztvevők számára érhetők el, erről értesítést küldtünk az érintettek számára, melyben megadtuk az eléréshez szükséges jelszót. Az esettanulmányok tartalmi összefoglalói a beküldött absztraktok alapján tekinthetők át.