A MINŐSÉG ELISMERÉSÉNEK  NEMZETKÖZI TAPASZTALATAI, AZ INDIKÁTOROK SZEREPE A MINŐSÉG MÉRÉSÉBEN ÉS ÉRTÉKELÉSÉBEN

Belicza Éva dr., SE EMK

Az ebéd utáni első előadásban Belicza Éva áttekintette a minőség egészségügyi értelmezését, és a minőség fogalmának alkalmazását a nemzetközi elismerési rendszerekben. Hangsúlyozta, hogy minősítési szempontként elsősorban a megfelelőség vizsgálata jelenik meg, amely a szervezeti és/vagy klinikai működés egységes külső felülvizsgálati rendszere alapján lehetséges.

A finanszírozók különböző stratégiák mentén értékelik a minőséget. Az USA-ban a szervezeti akkreditáció (a standardok alkalmazásának egységes külső felülvizsgálatán való megfelelés) feltétel a szerződések megkötéséhez. Máshol ismertek bónusz és büntető rendszerek is, azaz díjeltérítéssel ösztönzik az ellátókat a jobb minőség elérésére. Belicza Éva hangsúlyozta, hogy a minőségi indikátorok csak nagyon szűk körben, elsősorban a közösségi ellátásokban, így pl. az alapellátásban alkalmazhatók a szolgáltató minőségének értékelésére. Az újabb kutatások rámutatnak, hogy kórházi alkalmazásuk számos nemkívánatos következménnyel jár, amelyek összességében inkább negatívan hatnak az ellátás minőségére. Javaslata szerint a kórházakban és a járóbeteg-szakellátásban elsősorban az akkreditáció megvalósítása, az alapellátásban a minőségi indikátorok jól kialakított köre lehet minőségi kritérium a finanszírozási szerződésekben.

AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELÜGYELET FELADATAI ÉS LEHETŐSÉGEI AZ INDIKÁTOROK MÉRÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE SORÁN

Kiss Norbert, EBF

Az Egészségbiztosítási Felügyelet első ízben 2008-ban tett közzé indikátorokat a kórházak működéséről. Kiss Norbert előadásában elmondta, hogy a célzott felmérésben a kórházak többsége részt vett, ez a kórházak 80%-át, az ágyak 90%-át lefedi. 10 különböző modulban fogalmaztak meg kérdéseket és kértek számszerű értékeket. Céljuk a biztosítottak tájékoztatása, az elszámoltathatóság növelése és a minőségfejlesztés ösztönzése. A minőségfejlesztésben számos közreműködő partner van jelen Magyarországon, az EBF közöttük elsősorban a hozzáférésre és a szolgáltatási paraméterekre koncentrál.

A SZAKFELÜGYELETI MUNKA HATÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓLÓK MUNKÁJÁNAK SZAKMAI SZÍNVONALÁRA

Varga Péter dr., Gajdácsi József dr., OEP

Varga Péter az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Elemzési, Orvos-szakértői és Szakmai Ellenőrzési Főosztályát képviselte. Kiemelte annak szükségességét, hogy az ellenőrzések transzparensek és egyértelműek legyenek a szolgáltató, a szolgáltatást igénybe vevő és a finanszírozó számára egyaránt. Az ellenőrzés két területre, a szakmai és pénzügyi ellenőrzésre terjed ki. Az orvos-szakmai ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében a beteg-utak finanszírozási protokoll alapú ellenőrzését meg kell erősíteni, melynek egyik feltétele az egységes eljárási rendek létrehozása. A hangsúly a kifizetések előtti, folyamatba épített ellenőrzések továbbfejlesztésén van, melynek informatikai elemei a központi szerverhez kötött, web alapú jelentési rendszer, és az on-line, valós idejű jelentés (Biztosítási Esemény Ellenőrző Rendszer – BEER). Készülnek a finanszírozási algoritmusok, melyek közül négy az OEP honlapján már elérhető. 2009-ben várhatóan 12 szakmában 60 újabb algoritmus készül el.

INDIKÁTOROK ALKALMAZÁSÁVAL SZERZETT TAPASZTALATOK AZ INFARKTUS-ELLÁTÁS FEJLESZTÉSE SORÁN

Becker Dávid dr., Merkely Béla dr., SE Kardiológiai Központ

Becker Dávid (Kardiológiai Központ, Semmelweis Egyetem) a gyakorló szakembereket képviselte az szekcióban. Az akut miokardiális infarktus (AMI) ellátási rendszerének átszervezése az AMI minőségi indikátorainak kifejlesztésére és a kapott eredményekre támaszkodva történt. Az AMI ellátás rövid szakmai bemutatását követően ismertette a különböző eljárásokkal elérhető egészségi eredményeket. 2003-ban indult Budapesten a központi ügyelet megszervezése. A „Budapest modell” működésében vizsgálták az ügyeletben felvettek, idős betegek kockázatát, a direkt transzport szerepét és a korai elbocsátás hatását a kimenetelre vonatkozóan. Az eredmények arra utalnak, hogy hosszú távon is jó eredmények érhetők el az AMI ellátásban, az ügyeleti időben az ellátás esélyegyenlősége nem sérül. Igazolták, hogy egyenesen a PCI centrumba kell mennie a betegnek az eredményes ellátás eléréséhez és a korai elbocsátás nem rontja az életesélyeket.

SZAKMAI PROGRAM, ELŐADÁSOK

A Szakmai Program három szekciójában összesen 13 előadás hangzott el. Az előadások csak a regisztrált résztvevők számára érhetők el, erről értesítést küldtünk az érintettek számára, melyben megadtuk az eléréshez szükséges jelszót. Az esettanulmányok tartalmi összefoglalói a beküldött absztraktok alapján tekinthetők át.