facebook youtube feed



ESZA


Decubitus – jelentések eredményeinek elemzése

1.dia

decubitus_b1 

 

A 2009. április 23-i Betegbiztonsági Fórum dia-anyaga, és a bemutatott adatok rövid szöveges értelmezése.

 

A táblázatokban szereplő adatok a NEVES program decubitus jelentéseiből származnak. A feldolgozási időszak 2008. szeptember – 2009. április 17.

2.dia

 decubitus_b2

 

3.dia

 decubitus_b3

 

4.dia

 decubitus_b4

 

 

A kor szerinti esetszámokból a kor szerinti gyakoriságra nem vonható le következtetés, mert nem ismert, kik körében fordultak elő a jelentett események. Nem tudjuk, hogy az események teljeskörűek-e (azaz minden esetet jelentenek-e) és ha nem, a jelentések véletlenszerűen kerülnek-e leírásra vagy a jelentési hajlandóság esetleg kapcsolódik az esemény valamilyen speciális jellemzőjéhez.

 

5.dia

 decubitus_b5

 

 

Nem tudjuk, hogy általában a betegek mennyi gyógyszert szednek. A jelentett események hátterében többnyire súlyos alapbetegségek és társult állapotok vannak, ezért magas a gyógyszerek száma. A 10+ gyógyszert szedők részaránya (10%) nagyon magas.

 

6.dia

 decubitus_b61

 

7.dia

 decubitus_b7

 

 

A decubitus hátterében nagyon magas arányban fordul elő inkontinencia.

 

8.dia

 slide8

 

 

Gond van a fájdalom kezelésével, hisz ismert fájdalom mellett sincs minden esetben gyógyszeres kezelés. A kezeltek körében is előfordul, hogy az ápoló a mobilizálást fájdalom miatt nem tudja elvégezni.

 

9.dia

 slide9

 

 

Természetes, hogy elsősorban fek­vőbetegek a jelentett decubitust ka­pott betegek (89,2%). Ugyanakkor több mint 10%-ban mozgásképes betegeknél alakul ki. Ennek hátte­rében az is állhat, hogy a jelenté­se­ket nem a decubitus észlelésekor, hanem később készítik el, amikor a beteg esetleg már mozgásképessé vált és ez kerül rögzítésre. Szüksé­ges egy részle­tes kitöltési utasítás készítése és a jelentések kitölté­sé­re a munka­tár­sakat be kell tanítani.

 

10.dia

 slide10

 

 

Az adatokból az derül ki, hogy a testfelépítésük miatt nehezen mobilizálható, túlsúlyos betegek a decubitusos eseteknek csak alig több mint harmadát teszik ki.

 

11.dia

 slide11

 

 

A jelentett esetek 16%-ban NEM történik kockázatfelmérés. További gond, hogy olyan betegek eseté­ben, ahol a kórházi ellátás során állapotváltozás következik be (pl. műtétet követően) szükséges lenne az ismételt állapotfelmérés elvég­zése, az azonban általában nem valósul meg.

 

12.dia

 slide12

 

 

Az állapotfelmérés során csak egy esetben ítélték úgy, hogy nincs kockázata a decubitusnak és az mégis kialakult. Itt is bekövetkez­hetett az első állapotfelmérést követően olyan állapotváltozás, amely megnövelte a kockázatot, de az ismételt állapotfelmérés és így a kockázat újraértékelése elmaradt­hatott.

 

13.dia

 slide13

 

 

Bár nem ismert, hogy a jelentést tevő osztályok hány beteget láttak el és milyen a kialakult esetek jelentési aránya, az adatok mégis felhívják a figyelmet arra, hogy igen gyakran fordul elő decubitus nem krónikus ellátást végző osztályo­kon.

 

14.dia

 slide14

 

 

Igen magas az eszközellátottság a jelentést tevő osztályokon. Ugyanakkor kérdéses, hogy az olcsó matracok, egyéb segédesz­közök mennyire hatásosak a decubitus megelőzésében. Más­részt, a matracok, segédeszközök használata nem szabad, hogy azt a hiedelmet keltse, hogy a beteg mobilizálására nincs szükség.

 

15.dia

 slide15

 

 

Bár a kevés esetszám miatt messzemenő következtetések nem fogalmazhatók meg, mégis feltűnő a hétfőn észlelt decubitusok magas száma a hét többi napjához viszonyítva. További adatokra és elemzésekre van szükség a tényleges különbség igazolásához és az okok feltárásához.

 

16.dia

 slide16

 

 

Az esetek túlnyomó részében alkalmaztak a megelőzésre prevenciós eszközt…

 

17.dia

 slide17

 

 

…de csak 6 esetében jelezték, hogy alkalmazási hiba történt. Ha tényleg nem történt alkalmazási hiba, akkor feltételezhető a mobilizáció elmaradása és/vagy a nem megfelelő eszközök alkalmazása.

 

18.dia

 slide18

 

 

A betegek jelentős hányadánál ítélték szükségesnek a mobilizálást a decubitus megelőzésére,

 

19.dia

 slide19

 

 

viszont több mint negyven százalékban ez a mobilizálás nem történt meg dokumentált módon. Néhány jelentő szerint saját protokolljukban a mobilizálást négy óránként kell elvégezni, ezért válaszoltak erre a kérdésre „nem”-mel.

 

20.dia

 slide20

 

 

A választható lehetőségek körét az adatlapon célszerű újragondolni.

 

21.dia

 slide21

 

22.dia

 slide22

 

 

Több mint 10%-ban legalább III. stádiumban került észlelésre a decubitus. Természetesen az is előfordulhat, hogy a jelentés az első észlelést követően később került csak rögzítésre, amikorra a stádium romlott. (Kérdés: miért romlott ilyen mértékben?)

 

23.dia

 slide23

 

 

A hétfői magas észlelési arány enyhébb eseteket takar, hétvégén koncentrálódtak a súlyosabb álla­potban felismert esetek. Az egyes időszakokban az esetszám nagyon alacsony (hétfő: 31, kedd-péntek: 54, szombat-vasárnap: 28), így az adatok csak figyelemfelkeltés céljára használhatók. (50 eset alatt „nem illik” százalékot számolni az adatokból.)

 

24.dia

 slide24

 

 

Az elhúzódó ápolás, sebészeti beavatkozás és gyógyszeres kezelés közvetlen költségnövelő tényezők a betegek ellátása során. Érdemes lenne a helyi vizsgálatok alapján feltárt okok, és az ezekre alapozott megelőző intézkedések költségráfordításai alapján költség-hatékonysági vizsgálatot végezni.

 

Share

vissza

Egészségügyi Menedzserképzô Központ
1125 Budapest, Kútvölgyi út 2. Tel: +36 1 488 76 00 Fax: +36 1 488 76 10
E-mail: info@emk.sote.hu